Újabb brutális cenzúra: Nem forgatható a korrupt szerb rendőrökről és szerb szervkereskedőkről (is) szóló film
A jelek szerint a szerb rezsim úgy döntött, ezentúl végleg ellehetetleníti azoknak a műalkotásoknak az elkészítését, amelyek akár közvetve is rossz fényt vethetnek a működésére.
Amikor a rezsim szót használjuk, nemcsak a mai vezető garnitúrára gondolunk, hanem egyúttal a kilencvenes évekbeli hatalomra is. Tulajdonképpen néhány jelentéktelenebb kivétellel úgyanazok a káderek alkották-alkotják a két sátáni rendszert.
A mai propaganda és cenzúra mechanizmusáról tanúskodik a Kedvenc (Mezimica) című film sorsa is. A készülőfélben levő alkotásban – bűnügyi történetben egyebek között korrupt szerb rendőrök, valamint szintén szerb ember- és szervkereskedők is megjelennek. Pontosabban megjelentek volna.
Dimitrije Vojnov forgatókönyvírótól ugyanis „felülről” követelték, írja át azt a részt, amelyben szerb szervkereskedőkről van szó. Legyenek azok inkább albán nemzetiségű bűnözők – hangzott az utasítás.
Némi gondolkodás után Vojnov beleegyezett ebbe a (valljuk be, nem kis) változásba, azzal a feltétellel, hogy az eredeti neve helyett csak az álnevét tüntessék fel.
A forgatókönyvíró ezt durva és felesleges beavatkozásnak tartotta, mert – mint mondta – a cselekmény szempontjából irreleváns a hősök nemzeti hovatartozása, ugyanis nem politikailag angazsált projektról van szó, hanem egyszerű krimiről.
Végül mégis beadta a derekát.
Ez azonban nem volt elég. A rendező és a stáb egyes vezetői váratlanul közölték vele: a Szerbiai Filmközpont, amely a szerződés értelmében az említett alkotás fő finanszírozója (lett volna), egyszerűen elzárta a csapot.
(Vajon kinek a parancsára?)
Talán nem árt kiemelni, hogy a forgatókönyvíró és egyes színészek ellenzéki beállítottságúak.
Vojnov szerint nem vitás, hogy a filmet gyakorlatilag betiltották, hiszen semmivel sem indokolták meg, miért vonták meg a „szavatolt” pénzeszközöket.
Elképzelhető, hogy a rezsim nem akarta elkövetni ugyanazt a „hibát”, mint a Teher (Teret) c. film támogatásával. Az az alkotás (amely a cannes-i fesztiválon is sikert aratott) ugyanis egyebek között bemutatja, hogyan szállították a koszovói válság idején hűtőkocsikkal Szerbiába a koszovói albán polgári áldozatokat az oda bevonuló nemzetközi erők elől.
(N1 nyomán, fotó: blic.rs)
